A tapasztalatok szerint a válasz egyértelmű: igen. Azok, akik el tudnak merülni a „zöld” élményekben, általában kevésbé figyelnek a fizikai kellemetlenségeikre. Ez pedig a gyógyulásukra is jelentős hatással lehet.
A témával kapcsolatban egy kutatás is megjelent a The Journal of Pain című folyóiratban. A tanulmány szerint az ilyen jellegű terápia nemcsak eltereli a figyelmet a fájdalomról, hanem a fizikai aktivitást is ösztönzi. Ez pedig a természetközeli élmények egyéb pozitív hatásaival együtt egyértelműen támogatja a gyógyulási folyamatokat.
A természet tehát gyógyít – nem kérdés. A friss levegő, a nyugtató hangok, a vizuális élmények mind segítenek abban, hogy elengedjük a stresszt, és kizárólag a jóllétre, az élményre tudjunk figyelni.
Az idézett kutatásban egyébként olyan résztvevők is voltak, akik csaknem negyven éve küzdenek derékfájdalommal – és náluk is jelentős volt a javulás.
A tapasztalatok alapján tehát kijelenthető: a krónikus fájdalom kezelésében a természetközeli időtöltés hatékony terápia lehet. Fontos azonban hozzátenni, hogy az akadálymentes megközelíthetőség kulcsfontosságú. Ahhoz, hogy valóban el lehessen vonatkoztatni a fájdalomról, és át lehessen adni magunkat a „zöld” élményeknek, elengedhetetlen, hogy a természet biztonságosan és könnyen elérhető legyen.
