Ha azt mondjuk, gyógyvíz, a legtöbbeknek annak külsőleg történő alkalmazása jut eszébe. Pedig az oldott ásványi anyagokban gazdag, mélyből feltörő vizek ivókúra formájában is hasznosíthatók.
Emésztőrendszeri problémák, különféle bél- és gyomorbántalmak esetén hozhatnak enyhülést a panaszok terén. De egyes gyógyvízek belsőleg történő kúraszerű használata a húgyuti fertőzések és a veseproblémák gyógyításában is segíthetnek. Akárcsak a vércukor- és a koleszterinszint csökkentésében. Persze egyáltalán nem mindegy, hogy melyik betegség kezelésére milyen gyógyvizet alkalmazunk. Ahogy a Házipatika.com oldalán olvasható: a magnézium-szulfátot tartalmazó vizeknek például hashajtó hatásuk van. A nátrium-szulfátos gyógyvizek az epekövesség kockázatának mérséklésére alkalmasak, illetve a vércukor- és koleszterinszint csökkentésére. A kénes gyógyvízzel a gyomor- és bélbajokat, illetve a hörghurutot enyhíthetjük, míg az alkáli-hidrogénkarbonátos, jódos, brómos gyógyvíz emésztési problémákra kiváló – egyebek mellett a sokakat érintő gyomorégésre.
Rengeteg egészségügyi panasz kezelhető tehát gyógyvizes ivókúrával. Az eredmény érdekében azonban szükséges, hogy szakértő segítségét kérjük. Ahhoz, hogy a számunkra legideálisabb gyógyvizet válasszuk ki, ki kell kérni hozzáértő véleményét. Illetve azt is tudatosítani kell, hogy egy-két pohár gyógyvíz nem hoz eredményt. A kúrának legalább egy-két hónaposnak kell lennie. Fontos, hogy kövessük az előírásokat. És ne csak a mennyiség tekintetében, hanem a fogyasztás időpontját és a gyógyvíz hőmérsékletét nézve is. Nem mindegy ugyanis, hogy hideg vagy szobahőmérsékletű a gyógyító víz. Ahogy az se, hogy étkezés után vagy éhgyomorra isszuk azt.
Szóval mielőtt belevágnánk, kérjük ki szakértő segítségét. Az iránymutatások után pedig indulhat a kúra. Amit akár megelőzésként is elkezdhetünk. Nem feltétlenül kell betegnek lennünk ahhoz, hogy ivókúrába kezdjünk. Ha tudatosan éljük az életünket, a gyógyvizet a gyógyító fürdőzés mellett időközönként belső kúra formájában is hasznosíthatjuk.
