Csendben lenni… Nem különösebben extra dolog, mégis ritkán kerítünk rá alkalmat. Pedig jót tenne. Mára tudományos tény, hogy a csend számos egészségügyi előnnyel jár. Melyek ezek?
A hang hiánya alapvetően ürességre utal. Elsőre legalábbis lehet ilyen érzésünk. Azonban egy kis „bemelegítés” után ez az érzés elillan, és egészen különös hatást válthat ki. Az ürességet lelki eltelítődés váltja fel.
Ennek természetesen fizikai következményei is lehetnek. Például csökken a vérnyomás. Egy 2006-ban végzett kutatás világított rá, hogy a zenehallgatás utáni 2 perces csend jelentősen csökkentette az alanyok pulzusszámát és vérnyomását. Még a lassú, pihentető zene hallgatása utáni csend is képes volt mérsékelni a vérnyomást.
Aztán ott van az agyra gyakorolt fizikai hatás. Merthogy ilyen is van. Egy 2013-ban végzett állatkísérlet megállapította, hogy 2 órás csend serkenti az új sejtek növekedését az egereknél a hippocampusban, az agy memóriával és érzelmekkel kapcsolatos régiójában.
Mindehhez persze hozzá kell tenni, hogy az emberek agya sokkal összetettebb, mint az egereké, a kutatók mégis azt gondolják, hogy a hatás hasonló lehet.
Már csak azért is valószínű ez, mert a csend javítja a koncentrációt és az összpontosítást, illetve jobb hangulatot is hoz. Mindez annak köszönhető, hogy amikor csendben vagyunk, az agyunk rengeteg ingertől szabadul meg. Így az erőforrások egészen másra fordíthatók. A csend ráadásul rendet tesz a száguldó gondolatok között is. Ha nagy a káosz odabent, érdemes lehet kicsit leülni és engedni, hogy jöjjön a megoldás.
Amire meglehetősen sok az esély, mert ilyenkor serken a kreativitás is. A mentális lassítással teret engedünk az ihletett cselekvésnek, ami fizikai alkotásban és lelki problémamegoldásban is visszaköszönhet.
Csendben lenni tehát nagyon is hasznos. Ráadásul nem igényel különösebb erőfeszítést és anyagi ráfordítást sem. Csupán időt kell szánni rá, és máris sokat tettünk az egészségünk fenntartásáért.
