A reggeli kávé sokunknál nem egészségügyi döntés, hanem túlélési stratégia. Az első korty előtt még a világ is kicsit hangosabbnak tűnik, aztán jön az ismerős aroma, a meleg bögre, és mintha minden egy fokkal kezelhetőbb lenne. Jó hír, hogy a kávézás nemcsak hangulatjavító rituálé lehet, hanem egy friss megfigyeléses kutatás szerint bizonyos formában az egészségünkhöz is kapcsolódhat.
A Tufts University kutatói azt vizsgálták, hogyan függ össze a kávéfogyasztás a halálozási kockázattal, és külön figyeltek arra is, mit teszünk a csészénkbe. Az eredmények alapján napi egy-két csésze koffeines kávé alacsonyabb általános halálozási kockázattal, valamint alacsonyabb szív- és érrendszeri halálozási kockázattal járt együtt. A fekete kávé, illetve az a változat, amelybe csak kevés cukor és telített zsír került, 14 százalékkal alacsonyabb kockázattal társult azokhoz képest, akik nem ittak kávét.
A lényeg tehát nem feltétlenül az, hogy mostantól mindenki feketén igya a kávéját, miközben hősiesen mosolyog. Inkább az, hogy számítanak az apró szokások. Egy kevés tej vagy egy fél teáskanálnyi cukor még nem ugyanaz, mint amikor a kávé inkább desszertté válik tejszínhabbal, sziruppal és bő adag cukorral. A kutatók szerint éppen ezek az extra hozzávalók tompíthatják a kávé lehetséges előnyeit.
Érdekes módon a napi két-három csésze kávénál látták a legerősebb kedvező kapcsolatot, de három csésze fölött már nem mutatkozott további előny. Vagyis nem biztos, hogy a negyedik kávé lesz a nap hőse, különösen akkor, ha már inkább megszokásból isszuk, nem élvezetből.
Fontos hozzátenni, hogy ez megfigyeléses kutatás volt, tehát nem bizonyítja, hogy a kávé önmagában meghosszabbítja az életet. Mégis ad egy hasznos, hétköznapi üzenetet: a kávé beleférhet egy egészségtudatos életmódba, főleg akkor, ha nem rejtünk bele túl sok cukrot és zsíros adalékot. Szóval a holnapi reggeli kávédat nyugodtan élvezd ki, csak érdemes hagyni, hogy tényleg kávé maradjon.
