A legfrissebb oxfordi kutatás szerint sokkal nagyobb hatással van az egészségünkre és az öregedés ütemére az, hogyan élünk, mint az, milyen géneket örököltünk. A kutatók félmillió ember adatait vizsgálták meg a UK Biobank segítségével, és az eredmények világosak: a környezeti és életmódbeli tényezők az esetek többségében fontosabbak, mint a genetikai hajlam.
A tanulmányban több mint 160 különféle életmódbeli és környezeti tényezőt elemeztek, beleértve például a dohányzást, a testmozgást, a lakókörnyezet minőségét, a jövedelmi helyzetet és a szociális kapcsolatok meglétét. Kiderült, hogy ezek az elemek – külön-külön és együtt is – jelentősen befolyásolják, milyen gyorsan öregszünk biológiailag, és mekkora eséllyel halunk meg idő előtt. Ezzel szemben a genetikai adottságok csupán enyhe összefüggést mutattak az öregedéssel és a korai halálozással.
A legnagyobb kockázatot az olyan tényezők jelentik, mint a dohányzás, az inaktivitás, a rossz szociális-gazdasági helyzet és a kedvezőtlen lakókörnyezet. Ezek nemcsak a szív- és érrendszeri betegségekre és a daganatokra vannak hatással, hanem a biológiai öregedés tempóját is gyorsítják. A kutatás azt is kimutatta, hogy a gyerekkori környezet – például az anyai dohányzás vagy a testsúly 10 éves korban – évtizedekkel később is éreztetheti a hatását.
A tanulmány különlegessége, hogy nem csak azt nézte meg, ki mennyi ideig él, hanem azt is, hogyan öregszik a szervezet sejtszinten. Ehhez egy úgynevezett „öregedési órát” használtak, ami a vérben lévő fehérjék alapján méri a biológiai életkort. Ez azt jelenti, hogy a kutatók nemcsak a statisztikákban látható különbségeket mérték, hanem a tényleges, sejtszintű változásokat is.
A lényeg: bár a genetika számít, sokkal többet tehetünk az egészségünkért és a hosszabb, jobb minőségű életért azzal, ahogyan élünk. Az életmód nemcsak kiegészítő tényező – ez az, ami valójában a legnagyobb súllyal bír.
