Amikor alvásról beszélünk, gyakran az óraszám kerül elő. Pedig legalább ennyire számít az is, hogyan alszunk. Ebben kulcsszerepe van a REM alvásnak.
Ez az alvás legaktívabb szakasza. Ilyenkor az agyunk szinte olyan élénken dolgozik, mint ébren, miközben a testünk mélyen ellazul. Az álmok többsége is ebben a fázisban jelenik meg.
A REM alvás nem az elalváskor jön, hanem az alvásciklusok végén. Egy éjszaka során nagyjából 90 perces ciklusok váltják egymást, és minden ciklust egy REM szakasz zár le. Az éjszaka elején ezek még rövidek, hajnal felé viszont egyre hosszabbak.
Ez azért fontos, mert a leghosszabb és legjelentősebb REM szakaszok jellemzően az alvás utolsó harmadában, nagyjából a 6–7. óra környékén jelennek meg. Ha rendszeresen túl korán kelünk, pont ezt a részt vágjuk le az éjszakából.
A REM alvás kulcsszerepet játszik az emlékezetben: segít rendszerezni a nap közben szerzett információkat, összekapcsolni az új élményeket a régiekkel, és eldönteni, mi az, amit érdemes „megtartani”.
Ugyanilyen fontos az érzelmi feldolgozásban is. A REM alatt az agy mintegy lecsillapítja az érzelmi töltetet, segít feldolgozni a stresszt és a feszültséget. Ezért egy rosszul átaludt éjszaka után sokkal könnyebben kibillenhetünk érzelmileg.
Röviden: a REM alvás nem luxus. Nem csak azért van, hogy álmodjunk, hanem azért is, hogy másnap tisztábban gondolkodjunk, kiegyensúlyozottabbak legyünk, és ne érezzük úgy, mintha az agyunk lemaradásban lenne.
Amikor az alvásról gondoskodunk, nem csak pihenést adunk magunknak, hanem időt arra is, hogy az agyunk elvégezze a háttérmunkát.
