Akár már tíz perc természetben eltöltött idő is képes csökkenteni a fizikai és mentális stressz hatásait. Azzal, hogy zöld környezetben tartózkodunk, csökkentjük a vérnyomást és optimalizálhatjuk a pulzusszámot – vélik a kutatók.
És ehhez nem kell különösebben aktívnak lenni. Elég, ha leülünk egy padra vagy kellemes tempóban sétálunk a fák között.
De minek köszönhető ez a jótékony hatás?
A természetben csökken a kortizol nevű stresszhormon szintje. Illetve mérséklődik a szimpatikus idegrendszer aktivitása. Mindezen hatások mögött egyebek mellett a légzés lelassulása, a szívritmus csökkenés áll. Azzal ugyanis, hogy lassabb ütemű lesz a levegővétel, stimuláljuk a vagus ideget, ami erősíti a paraszimpatikus idegrendszer működését. Ennek következtében pedig csökken a szimpatikus idegrendszer aktivitása. Egyszóval pihen az agy. Aztán ott vannak az illatok, a hangok és a látvány. Bizonyított tény az is, hogy a friss levegő, a madarak éneke egyaránt támogatja az ellazulást. Plusz a fák olyan vegyületet bocsátanak ki, ami ugyancsak hatással van a stressz szintre. Ezek a fitoncidok, amik mindamellett, hogy erősítik az immunrendszert, igencsak pozitív hatást váltanak ki.
Végül ne feledjük az idő érzékelést. A lassabb mozgástempó, a kevesebb inger szintén hatással van az agyra. Azzal, hogy visszaveszünk a pörgésből, az idő lelassul, az elme pedig elcsendesedik.
Ki ne vágyna erre?
Szóval csak tíz perc. Ha legalábbi ennyi időt eltöltünk a természetben, már sokat tettünk a mentális egyensúly érdekében. Persze nem feltétlenül kell a “terápiát” ennyi idő után abbahagyni. Ha van rá lehetőségünk, igyekezzünk pár percnél azért hosszabb időt az erdőben, parkban eltölteni… Heti két, három alkalom már garantált eredményt hoz.




Your point of view caught my eye and was very interesting. Thanks. I have a question for you.