Ismered azt az érzést, amikor csak azért mordulsz rá valakire, mert már rég ettél utoljára? Mintha az egész világ idegesítőbb lenne, ha korgó gyomorral kell benne létezned. Nos, jó hír: nem veled van a baj. Tudományosan bizonyított jelenségről van szó, amit úgy hívunk: hangry. Ez a „hungry” (éhes) és az „angry” (dühös) összeolvadása, és bár régóta használjuk a kifejezést a hétköznapokban, csak mostanában kezdte el igazán komolyan venni a tudomány.
Egy friss kutatás szerint – amit brit és osztrák pszichológusok közösen végeztek – az éhség valóban erős érzelmi hatással van ránk. Nemcsak simán nyűgösek leszünk, hanem konkrétan dühösebbé és ingerlékenyebbé válunk. Ráadásul az örömérzetünk is csökken, mintha minden kicsit szürkébb lenne, míg nem kapunk valami ehetőt.
A kutatás azért is különleges, mert nem laboratóriumban zajlott, hanem „való életben” figyelték meg a résztvevőket – otthon, munkahelyen, bárhol, ahol épp voltak. Egy appon keresztül naponta többször is rögzítették, hogyan érzik magukat, és mennyire éhesek. Az eredmények meglepően egyértelműek: az éhség erősen összefügg a negatív érzelmekkel.
Ami pedig igazán érdekes, hogy nemcsak az adott pillanatnyi éhség számít, hanem az is, hogy az elmúlt napokban mennyire volt „alul-ellátva” az ember. Minél gyakrabban vagy huzamosabb ideig éhes valaki, annál valószínűbb, hogy ingerlékenyebb lesz.
Miért fontos ezt tudatosítani?
Mert ha tudatosítod, hogy az érzéseid egy része egyszerű biológiai reakció, könnyebb nem beleszaladni egy felesleges vitába vagy rossz döntésbe. Ha például észreveszed magadon, hogy egy apróság is borzasztóan idegesít, lehet, hogy csak enned kellene valami apróságot mielőtt bármit mondasz.
Ez nem önfegyelemhiány, nem hiszti, hanem simán az emberi működés része. Persze nem azt mondjuk, hogy minden érzelmet az éhség irányít – de ha csak ennyin múlik, hogy kicsit jobban érezd magad, miért ne figyelnél rá?
Szóval legközelebb, mielőtt ingerlékeny vagy a körülötted lévőkkel, tedd fel magadnak a kérdést: „Nem lehet, hogy csak éhes vagyok?” A válasz gyakrabban” igen”, mint gondolnád. És néha ennyi is elég, hogy egy nehéz napból ne legyen még nehezebb.
