Amikor stresszesek vagyunk, szorongunk valami miatt, teljesen átalakul a légzésünk. A nyugtató mély légzés helyett általában szaporábban és sekélyebben vesszük a levegőt. Ha ezt felismerjük és átváltunk lassú, mély légzésre, a feszültség is elillan. Hogyan lehetséges ez?
Stresszes helyzetben kalapál a szív, izzad a tenyér, szapora lesz a légzés. Beindul az ősösztön, azaz a “küzdj vagy menekülj” reakció. Függetlenül attól, hogy a test nincs fizikai veszélyben, ugyanúgy reagál, mintha egy medve üldözne minket.
Azon, hogy ez az érzés ne hatalmasodjon el rajtunk, egy egészen egyszerű módszert segíthet. Méghozzá a mély légzés. Azzal ugyanis, hogy nagy levegőt veszünk, a paraszimpatikus idegrendszert aktivizáljuk. Ami ugyebár az agy ellazulásáért is felel. Ilyenkor több oxigén áramlik a testben, a pulzus lelassul és az elme elcsendesedik. Plusz a mély légzés csökkenti a vérnyomást és az izmok ellazításához is hatékonyan hozzájárul.
A mély légzés egyfajta meditáció. Már azzal, hogy néhány nagy levegőt veszünk, egy egészen más lelkiállapotba kerülünk.
A légzésre való összpontosítás egyszerű módja annak, hogy kapcsolatban maradjunk a jelennel és az “itt és most”-ra koncentráljunk. Bizonyos értelemben a légzés egy belső metronómként szolgál.
Hogyan vegyünk nagy levegőt?
Bármennyire is egyszerűnek tűnik, nem is olyan magától értetődő a helyes levegővétel. Általában egy szimpla légzés során nem telik meg levegővel a tüdő. Szóval szükség van némi tudatosságra. A helyes, stresszűző légzéshez az orron át kell levegőt venni. Hagyjuk, hogy a borda kitáguljon és teljesen megteljen a tüdő levegővel. Ezután tartsuk bent kicsit a levegőt, majd szépen lassan fújjuk ki a szánkon. Ezt addig végezzük, amíg azt nem érezzük, hogy szűnik a feszültség és teljesen el nem lazulunk.
Természetesen a gyakorlat akkor is végezhető, ha nem vagyunk feszült helyzetben. Akár egy wellness pihenés alatt, vagy épp otthon, lefekvés előtt is sort keríthetünk rá.
Ha rendszeres a mélylégzéses meditáció, azt a szervezet, az elme meghálálja.
