Sokan úgy képzeljük, hogy az öregedéssel együtt a boldogság lassan, de biztosan csökken. Mintha a fiatalság lenne az élet napos oldala, utána pedig a kompromisszumok és a veszteségek sorozata mellett már csak az egyre többször hangoztatott „régen minden jobb volt” következne. A kutatások azonban ennél jóval árnyaltabb, sőt sok szempontból biztatóbb képet mutatnak. David Blanchflower közgazdász például 132 ország adatait vizsgálva azt találta, hogy a jóllét sok helyen U-alakú mintát követ: fiatal felnőttkorban viszonylag magasabb, középkorban gyakran mélypontra kerül, majd az ötvenes évektől sokaknál újra emelkedni kezd.
Ez elsőre meglepő lehet, de ha belegondolunk, van benne logika. A középkor sokszor az élet egyik legsűrűbb időszaka. Egyszerre szeretnénk jól teljesíteni a munkában, stabil anyagi hátteret teremteni, párkapcsolatot működtetni, gyereket nevelni, idősödő szülőkről gondoskodni, közben pedig valahogy önmagunkra is időt találni. Nem csoda, ha ebben az életszakaszban sokan érzik úgy, hogy túl sok az elvárás és kevés a levegő.
Idősebb korban viszont gyakran változik a fókusz. Az emberek sokszor jobban tudják, mi fontos nekik, kevésbé akarnak mindenkinek megfelelni, és tudatosabban választják meg, kikkel és mivel töltik az idejüket. Egy PNAS-ban megjelent kutatás is arra hívja fel a figyelmet, hogy a pszichológiai jóllét több különböző részből áll: más az élettel való általános elégedettség, és más a mindennapi érzelmi állapot, például a stressz, az aggodalom vagy az öröm gyakorisága.
Persze az öregedés önmagában nem boldogságrecept. Egy 20 európai ország adatait elemző longitudinális vizsgálat szerint a boldogság 50 után gyakran emelkedik, de nagyon idős korban stagnálhat vagy csökkenhet, főleg ha romlik az egészség, beszűkülnek a kapcsolatok, vagy megjelenik a magány.
Mégis fontos üzenet, hogy a boldogság nem csak a fiatalok kiváltsága. Sőt, sok ember épp az évek múlásával lesz belül szabadabb, tisztábban látó és elégedettebb. Talán nem az a kérdés, hogyan maradjunk örökké fiatalok, hanem az, hogyan tanuljunk meg egyre jobban élni abban az életkorban, amelyben éppen vagyunk.
