Sajnálatos, de elmondható, hogy a stressz mindennapjaink szerves részévé vált: feszültek vagyunk, ha a dugóban kell várakoznunk, a munkahelyi határidők miatt, de stresszelünk, ha késésben vagyunk, vagy amiatt, miként tudjuk kilogisztikázni, ki, hova és mikor vigye a gyerekeket különórára.
Hiába tudjuk pontosan, hogy sok esetben teljesen feleslegesen aggodalmaskodunk, a hosszú távú stressz következményeit így sem fogjuk megúszni.
De hogy mik ezek a következmények, azt mindjárt el is mondjuk. Előtte azonban jöjjön egy rövid kis áttekintő arról, mi is valójában a stressz.
A stressz egy olyan folyamat, aminek során valamilyen környezeti történés viselkedés változásra késztet minket. De természetesen csak azok a helyzetek minősülnek stresszhelyzetnek, amiket kontrollálhatatlannak, megoldhatatlannak minősítünk.
A stresszkeltő eseményeket stresszornak nevezzük, ezek a hatásuk szerint lehetnek pozitívak vagy negatívak.
Így beszélhetünk egyrészt eustresszről, amit az önmegvalósítás stresszének is szoktak nevezni, ez segíti a fejlődésünket. Ilyen például az az érzés, amit utazás előtt érzünk, vagy egy vizsga előtti drukk. Ezek rövid távon még hasznosak is lehetnek tehát.
A másik a distressz, ami hatásában egy negatív stressz. Ebben az esetben az egyénnek nincsenek megküzdési stratégiái az adott szituációra vonatkozólag, ez aztán a későbbiek során pszichés vagy szomatikus – sok esetben mindkettő együtt – tünetekben manifesztálódik.
Alapesetben a stressz – a továbbiakban a stressz alatt a negatív hatású stresszt értjük majd -, ami rövid ideig tart, nem okoz kárt. A hosszú távon fennálló stressznek azonban komoly negatív hatásai vannak a szervezetünkre.
Sok ember él állandó stresszben, aminek köszönhetően egy stresszspirálba kerül. Azt érzi, hogy kicsúszik a kezéből az irányítás, rossz a közérzete, feszült, rosszul teljesít a munkahelyén, majd ez odáig fajul, hogy már aludni sem fog tudni. Tehát ez egy önmagát gerjesztő folyamat.
A stressz tünetei lehetnek az állandó aggodalom, a döntésképtelenség, az agresszió, de a depresszió is, mindezek következményeként fáradtabbak, szórakozottabbak, étvágytalanabbak lehetünk, de akár a libidónk csökkenésével is együtt járhat. Ezek az enyhébb formái a stressz okozta panaszoknak. Súlyosabb esetben már egészen komoly, akár az életünket veszélyeztető kockázatokkal is számolnunk kell.
A krónikus stressz következményeként az immunrendszerünk legyengülhet, ezáltal sokkal fogékonyabbak leszünk például a különböző légúti betegségekre. A hátfájás, a migrén vagy az ekcéma kialakulásáért is sok esetben a stressz tehető felelőssé. Súlyosabb esetben magas vérnyomás, gyomorfekély, különböző szív- és érrendszeri betegségek vagy pánikroham kialakulásához is vezethet.
Ha nem akarsz te is belekerülni ebbe a spirálba, akkor bizony tenned kell azért, hogy amennyire lehet, leredukáld ezeknek a következményeknek a sorát.
Hatásos lehet, ha találsz valami testhezálló sportot, amivel le tudod vezetni a felgyülemlett feszültséget. Ha a sport távolabb áll tőled, akkor ugyanilyen hatásos lehet, ha elsajátítasz valamilyen relaxációs, meditációs technikát, de bizonyos szituációkban az egyszerű humorérzék is sokat segíthet. Keressünk olyan tevékenységet, ami teljesen kikapcsol minket. Legyen ez egy új hobbi, egy családi program vagy csak egy baráti beszélgetés.
Ha viszont úgy érzed, hogy semmi se segít, és önerőből már nem tudod kezelni a stresszt az életedben, akkor keress fel egy szakorvost vagy terapeutát.
A stresszmentes élet egy illúzió, ahogy régen, úgy ma sem létezik. A megküzdési technikáink azok, amiket segítségül hívhatunk a nehézségek leküzdésén. Legyünk hát azon, hogy elsajátítsuk a számunkra legmegfelelőbb megküzdési módot, illetve hogy alkalom esetén sikeresen tudjuk alkalmazni azokat.
Próbáld meg wellness-szel kezelni a stresszt! Mutatjuk, hogyan.
