A tapasztalatok szerint az úgynevezett kognitív újraértékelés rendkívüli mértékben hozzájárulhat a pszichológiai jólléthez.
A helyzetek újrakeretezésével csökkenthető a kudarcokhoz, a stresszhez köthető negatív érzelmi hatás. Azzal, ha más perspektívából is megnézzük a velünk történteket, a hozzáállásunk is megváltozhat.
Mindez persze időigényes, de talán megéri erre erőforrást áldozni.
Kutatások kimutatták, hogy a kognitív újraértékelés rendszeres gyakorlása jelentősen hozzájárulhat a pszichológiai jólléthez és a mentális rugalmassághoz. A technika csökkenti a szorongást, és a negatív érzelmeket is átfordíthatja semleges vagy pozitív állapotba. Sok esetben az újraértékelés után tanulási lehetőségként tekintünk az adott élethelyzetre, aminek a következménye, hogy pozitívabb lesz az érzelmi állapot. Illetve összességében javul a jóllét.
A kognitív újraértékelés során egyébként az agy prefrontális kérge aktiválódik, ami a gondolkodásért és a döntéshozatalért felelős terület, és segít az érzelmek feldolgozásában és áthangolásában.
Ezenkívül az újrakeretezés megtanít minket az érzelmek feletti kontroll gyakorlására, ami elősegíti a hatékony stresszkezelést és hozzájárul az érzelmi stabilitáshoz.
A gyakorlatban ez azt jelenti: ha valamilyen negatív hatás ér minket, az érzelmi részt elengedjük, a helyzetet pedig később értékeljük, amikor a körülmények már megengedik, hogy nyugodtan, más perspektívából is megvizsgáljuk a történteket.
Összegezve: a kognitív újraértékelés egy hatékony érzelemszabályozási módszer, ami segít a negatív érzelmek áthangolásában és hozzájárul a pszichológiai jólléthez. A technika alkalmazásával új perspektívából közelíthetjük meg a velünk történt eseményeket, ami nemcsak a mentális rugalmasságot növeli, de elősegíti a pozitív érzelmi állapot kialakulását is. Bár az újraértékelés időt és figyelmet igényel, hosszú távon megéri energiát fordítani rá, mivel támogatja az érzelmi stabilitást és a hatékony stresszkezelést. A rendszeres gyakorlása révén tudatosabbá válhatunk az érzelmi reakcióink felett, és könnyebben tarthatjuk meg a belső egyensúlyunkat, így javítva az életminőségünket és a jóllétünket.
Az idézett kutatás – Mind over Matter: Reappraisal and Emotion Regulation (Johnstone & Gross, 2004)
