Az elmúlt évszázadokban megszoktuk, hogy az orvostudomány fejlődése és a jobb életkörülmények miatt egyre tovább élhetünk. Azonban egy friss kutatás szerint ez a tendencia megtorpant: 2011 óta Európa-szerte lassul a várható élettartam növekedése, sőt, egyes országokban még visszaesés is tapasztalható. Az okokat vizsgálva a szakértők arra jutottak, hogy a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és az elhízás mind-mind nagy szerepet játszanak ebben. Ráadásul a COVID-19 járvány tovább rontotta a helyzetet.
A University of East Anglia és partnerei által végzett kutatás szerint az Egyesült Királyság különösen rosszul teljesít ezen a téren: Anglia például a legnagyobb lassulást mutatta a várható élettartam növekedésében. Ez azt jelenti, hogy míg a szüleink és a nagyszüleink még remélhették, hogy hosszabb életet élhetnek, mint az őseik, addig mi egyáltalán nem lehetünk ebben biztosak.
Mit tegyünk, hogy ez változzon?
A kutatók szerint a megoldás a megelőzésben rejlik. A hosszabb élet érdekében már fiatal korban el kell kezdenünk egészségesebb életmódot folytatni, és ehhez nemcsak egyéni szinten kell változtatni, hanem a kormányoknak is határozottabb lépéseket kell tenniük. Azok az országok, amelyek erőteljesebb közegészségügyi intézkedéseket vezettek be – például Norvégia, Svédország és Dánia –, jobban vészelték át a vizsgált időszakot – míg Anglia és a többi brit nemzet is komoly visszaesést tapasztalt.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a szív- és érrendszeri betegségek elleni küzdelem terén az utóbbi években nem történt kellő előrelépés. Bár a magas vérnyomásra és a koleszterinszintre kifejlesztett gyógyszerek segítettek valamelyest, a rossz étrend és az elhízás hatásai sajnos ezt ellensúlyozták. Az Egyesült Királyság egészségügyi rendszere (NHS) már elindított programokat, például egy digitális súlycsökkentő programot – ami eddig több százezer embernek segített a fogyásban -, valamint egy kezdeményezést, aminek a keretében a patikákban ingyenesen elérhetőek a vérnyomás-ellenőrzések. Mindezek ellenére a kutatók szerint egyértelmű, hogy ennél sokkal több kell: a probléma gyökerét kell kezelni, nem pedig a következményeit.
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy még mindig nem értük el a biológiai határt a hosszú élet terén. Ha sikerül csökkenteni a legfőbb egészségügyi kockázatokat, akkor ismét növekedhet a várható élettartam. Ehhez azonban nemcsak egyéni szinten kell változtatnunk, hanem kormányzati szinten is szükség van átfogó, hatékony egészségpolitikára. A kérdés már nem az, hogy meddig élhetünk, hanem teszünk-e érte eleget.
