Amikor a természetben tartózkodunk, megváltozik az időérzékelésünk. A mindennapi pörgést egy lassabb ritmus váltja fel. Ezáltal úgy tűnik, mintha megállna az idő.
Azzal, hogy a ritmus lassul, lehetőségünk nyílik jobban megélni a pillanatot. Pontosabban oda tudunk figyelni olyan dolgokra is, amikre a hétköznapok során nem. Ilyenek a különböző természeti jelenségek, vagy épp a bennünk kavargó gondolatok, esetleg a korábban figyelmen kívül hagyott érzések. De ilyenkor lehetőség van a céltalan – a gyermekkorból ismerős – álmodozásra is. Ami megint csak lassít az idő érzékelésén.
Azzal, hogy olyan környezetbe kerülünk, ahol nem szükséges produktívnak lenni és nincs folyamatos kényszer a teljesítésre, az idő is lassabban telik. Ha azt látjuk, hogy egy patak komótosan csordogál, vagy szép lassan lengedeznek a levelek a fákon, az a bensőnkben is lelassulást eredményez. Akárcsak a kevesebb feldolgozandó inger.
Ilyenkor elillan a hétköznapi feszültség, lassabb lesz a levegővétel és lecsökken a vérnyomás is. A természet hangjai, mint a madarak csicsergése vagy a víz csobogása, szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy megnyugodjunk és elengedjük a mindennapok terheit.
Úgyhogy ha igazán hatékony feltöltődésre vágynánk, ha kilépnénk a hétköznapi pörgésből, vegyük az irányt a természetközeli helyek felé. Amennyiben tehetjük, nyaralás alatt is iktassunk be erdei kikapcsolódást a programok közé. Egy kellemes séta az erdőben vagy egy piknik a réten csodákra képes, és valóban segít, hogy újra energikusnak és kiegyensúlyozottnak érezzük magunkat.
